Lokomotív SE - Visonta 2-3 (2-1)

Rozgonyi L - Kollár P, Kiss S, Pesti L (Abelovszki R), Liktor M - Gofjár Cs, Tóth P (Rozmann D), Maczkó G (Urbán L), Döme T (Potvorszki B) - Berkes L (Jávorka M), Szász Sz (Hornyák A)

Gólszerző: Berkes L, Gofjár Cs

Tóth Péter (játékos-edző): Ennyi helyzettel több meccset meg lehetett volna nyerni. Nem érdemeltünk vereséget.

Kb. 30 néző

Két rossz formában lévő csapat találkozott. A mérkőzés első helyzeteit a labdát többet birtokló visontaiak alakították ki, de a fiatal hazai hálóőr a helyén volt. A Loki ellentámadásokból veszélyeztetett, és sikerült is betalálnia. Jobbról éles szögből Berkes Laci rúgott elképeszően nagy gólt: a hosszú felső sarok irányába eresztett el egy rakétát, ami a kapufáról vágodott a hálóba. Pár perce rá megduplázta előnyét az újhatvani alakulat, az igen aktív Gofi beadása kicsit lecsúszott és a golyó a tehetetlen portás felett hullott be a hosszúba (2-0). A visontaiak továbbra is dominálták a játszmát és egyre több lehetőséget puskáztak el, egy bepassz után hagytak ki pár méterről egy ziccert, majd egy beívelésre Kis Milán tett ollózó mozdulatot, de nem találta el a labdát, a szép mozdulat ellenére. A Lokomotív a kedvező állás hatására kontrákra rendezkedett be, de rengetegszer állította meg a kettes számú asszisztens az akciókat lesállás (?) miatt. Sőt, gólt is érvénytelenített ugyanez a partjelző. Amikor átjuttott a Loki a hivatalos szűrőn, akkor viszont hibázott. Szili lábában maradt a meccslabda: ismét jobbról vezették a rohamot a vasutasok, bepasszolták a teljesen üresen álló Szász Szilihez, de túl sokat várt, így odalett a hatalmas lehetőség. Ezt követően megtört a jég a látogatóknál, a mátraaljaiak motorja, Kis Milán sodort be néhány lépésről egy hosszúra belőtt lasztit (1-2). Maradt ez az eredmény a szünetre. A fordulás után annyiban változott a küzdelem képe, hogy a Loki már fáradtabban mozgott és jóval ritkábban jutott el a rivális ketrecéig. A vendégek így bedarálták a harcos hazaiakat és előbb az ötvenedik (2-2), majd a nyolcvanadik percben (2-3) elért találataikkal megfordították az ütközet állását. A hajrában jöttek a cserék, de már nem sikerült visszajönni a meccsbe a fekete-fehéreknek, inkább csak a játékvezetői ítéletek és a vendégek irányítójának megoldásai borzolták a kedélyeket, utóbbi szinte minden egyes sípszónál úgy érezte, hogy meg kell szólalnia. A vég nélküli reklamálás még lapot sem ért a sporinál. Ezen a napon elkapható lett volna a Visonta, ám nem sikerült lezárni a viadalt az első játékrészben, ezért nem sikerülhetett a pontszerzés.

Szurkolás: sok volt a bizonytalanság, így előre megbecsülni sem tudtuk a várható létszámot. Végül öt főt tudtunk mozgósítani. Mivel egyik tagunknak távoznia kellett a szünetben, így az első félidőben énekeltük végig a repertoárt, a folytatásban az egyszerűbb rigmusok szóltak. Bár kikaptunk, tapssal köszöntük meg a gárdának, hogy végig méltó ellenfele volt a jobb játékerőt képviselő Visontának. Két hét múlva Atkár ellen találkozunk hazai pályán!